Közösségi felmérés értékelése Tompa
A megszólítás több csatornán keresztül történt. A Közösségi felmérés Kérdőívei elektronikus és papíralapú formában egyaránt eljutottak a háztartásokba.
A 100 db kérdőívből 80 db volt értékelhető. (Volt aki üresen, és volt aki mindent beX-elve adta vissza, ezeket tekintettük nem értékelhetőnek.)
1-2-3 Kérdés statisztikai elemzése
A kérdések a következők:
1. Az Ön neme?
o Nő
o Férfi
2. Melyik korcsoportba tartozik Ön?
o 18 – 25
o 26 – 49
o 50 – 64
o 65 felett
3. Iskolai végzettsége
o 8 általános
o szakmunkásképző
o érettségi
o főiskola/egyetem
53 nő – ez a válaszadók 66 %-a, és
27 férfi – ez a válaszadók 34 %-a kérdőívét vizsgáltuk meg azzal a céllal, hogy reprezentálja a lakossági átlagot, és az az által képviselt közvéleményt.
A válaszadó nők több, mint a fele (58%) 26-49 éves, 26 %-a 50-64 éves,
és egyenlő arányban a legidősebb (65 év felett) és legfiatalabb (18-25 év) korosztály: 8-8 %.
Tehát az aktív korú nők szívesen foglalkoznak a TOP-5.3.1-16 pályázatban foglalt célkitűzésekkel, megérinti őket annak szellemisége.
A válaszadó férfiaknál is hasonlóak az értékek:
o 18 – 25 4 %
o 26 – 49 52%
o 50 – 64 37%
o 65 felett 7%
azaz, a válaszadó aktív korú (26-64 év) férfiak az összes válaszadó férfi lakos 89 %-át teszi ki.
A válaszadó nők 34 %-ának az érettségi, amíg
30 %-ának a főiskola/egyetem a legmagasabb iskolai végzettsége.
A válaszadó férfiak 44%-a maximum szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkezik.
A demográfiai értékek meghatározása nem felesleges, jó alapot képeznek a további kérdésekre adott válaszok megértésére, az összefüggések megalapozására.
Annak ellenére, hogy a mintavétel „szórt” volt a településen, - a vizsgált demográfiai adatokra vonatkoztatva is : nem, kor, iskolai végzettség – mégis eléggé beszűkült.
Előrebocsájtva azt mondhatnánk, hogy a kitöltött kérdőívek által vizsgálat alá vont rétegnek biztosan kedvező lenne egy mobil applikáció, ahonnan a település közügyeiről tájékozódhat; azonban nem jártas a hagyományőrzés területén, nincs birtokában régi mesterségnek.
A következőkben kiderül, hogy ez a megállapítás megerősítésre, vagy cáfolásra várt.
4-5-6 Kérdésre adott válaszok értékelése:
4. Mióta él a településen?
o 0 – 5 év
o 5 -10 év
o több, mint 10 éve
5. Miért él Ön Tompán?
o ide születtem, azóta is itt élek
o itt él a családom, ide kötnek a gyökereim
o itt dolgozom, munkahelyem is ide köt
o egyéb............
6. Az alábbi negatív állítások közül Ön melyiket tartja leginkább jellemzőnek Tompa tekintetében?
o fiatalok elköltöznek
o kevés a munkahely
o nem jó a közbiztonság
o a település közössége nem összetartó
o túl unalmas, kevés a kulturális program
o egyéb................
Tompa településen nem jellemző a bevándorlás, de előfordul. A válaszadók között nem volt olyan, akinek ne lettek volna tompai gyökerei, ne ide született volna. Ezáltal mindenki több, mint 10 éve él Tompán – mivel felnőtt korú kitöltők kérdőíveit értékeltük.
Az elvándorlás jelenségét sokan észlelik, amint azt a válaszadásokban is megjelölték, mint a település „negatív jellemzője”-ként. Ez a probléma sok családot érint.
Ugyanezen kérdésnél (6. kérdés) az idős korosztály (65 év feletti) adtak 75 %-ban „nem jó a közbiztonság” választ.
Úgy tűnik, a nyugdíjasok személyi és vagyoni biztonságérzete megingott. Ehhez hozzájárul az egyedüllét - ami az elvándorlásnak is lehet hozadéka, és a korral járó fizikai kondíció romlása. Továbbá a közösség összetartásának hiánya is súlyosbítja a nyugdíjas magáramaradottságának, kiszolgáltatottságának érzetét.
7. Ön szerint mi az, amin kellene változtatni azért, hogy jobb legyen a közösségi élet Tompán? ( Több válasz is megjelölhető!)
o az emberek gondolkodásmódján, motivációján, hogy nagyobb érdeklődést mutassanak a rendezvények iránt
o a generációk közötti szakadékon
o a helyi értékek felkutatása segítené a közösségi élet fellendülését
o nyilvános eseménynaptár létrehozásával
o rendezvényekkel, amelyek a helyi szokásokat helyezik előtérbe
o egyéb...............
Ennél a kérdésnél figyelembe vettük, hogy milyen iskolai végzettségű válaszadó véleményét tesszük a statisztikai listába, és hogy az férfi avagy nő.
Arányát tekintve az iskolai végzettségi alapon vett válogatás nem hozott különbséget a válaszadásokban:
a főiskola/egyetemet végzettek 28* válaszból 15 db
a maximum középiskolát végzettek 60** válaszból 32 db az emberek gondolkodásmódján, motivációján változtatna a szebb jövő érdekében.
„egyéb”, alternatív megoldása 2 személynek volt:
- a munkahely teremtése eredményezne jobb közösségi életet Tompán
- ha megszűnne a klikkesedés, eredményezne jobb közösségi életet Tompán.
A férfiak leginkább a nyilvános naptár létrehozásában látják a megoldást.
*,** : összegének eltérése az összes válaszadó számától, abból adódik, hogy több válasz is megjelölhető volt az adott kérdésnél, ezért tűnik több válaszadónak.
8. Ön miként oldaná meg a felmerülő problémákat?
o a lakosság együttműködésével, összefogásával
o olyan közös programokkal, ami a fiatalabb és az idősebb generációt is érdekli, összehozza
o olyan kiadványok létrehozásával, amelyek feltárják a helyi szellemi és kulturális értékeit a településnek
o olyan emberek felkutatásával, akik tapasztalatukkal, tehetségükkel, tudásukkal, valamilyen területen kiemelkedőek, esetleg régi mesterséget űznek, hagyományőrzők.
o egyéb.................
Tompa közösségi életének fellendítésére vonatkozó válaszlehetőségekből 96%-os egyöntetű választ adtak a megkérdezettek: „a lakosság együttműködésével, összefogással”.
A korra, nemre, iskolai végzettségre való szelektálás sem mutatott ki eltérést.
Az „egyéb” megjelölhető és kiegészíthető válasznál született megjegyzések a következők:
- lehetővé tenném, az 1 hektáros családi birtok életmodell választását Tompán
(65 év feletti, főiskolát végzett nő válasza)
- felismertetni az emberekkel a fogyasztói világ romboló hatását – útmutató lehet többek között a youtube Zsiger beszéd című filmjei (65 év feletti egyetemet végzett férfi válasza)
Akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége maximum az érettségi (a válaszadók 70 %-a) nem rendelkezik olyan megoldásmódokról szóló elképzeléssel a településén felmerülő problémák kapcsán, amit a kérdőív ne ajánlott volna meg válaszlehetőségként.
Néhányan fontosnak tartják, hogy a helyi szellemi és kulturális értékek legyenek feltárva, és hogy a hagyományőrzés kapjon méltán nagyobb hangsúlyt.
9. Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz, miként tudná segíteni a közösségi élet fejlődését?
o részt venne a megrendezésre kerülő programokon
o aktív szerepet vállalna a rendezvények megszervezésében
o segítséget nyújtana a hagyományok továbbadásában
o önkéntes munka vállalásával
o fellépne a település rendezvényein
o műsorok szervezését vállalná
o egyéb............
Mind a felsőoktatásban oklevelet szerzettek (23-ból 13 fő), mind pedig az alacsonyabban iskolázottak (57-ből 31 fő), 7 válaszadási lehetőségből a „részt venne a megrendezésre kerülő programokon”-nal tudná segíteni a közösségi élet fejlődését Tompán.
Ez a válasz messzemenőkig a legpasszívabb hozzáállásról tanúskodik.
Érdekes, az előző kérdésekre adott válaszokból már egy lázadó proletár lakosság képe jelent meg előttünk, aki az akaratát hamarosan tettekre váltja...
A többi lehetséges válaszra úgy csökkent a jelentkezők száma, ahogyan nőtt a benne foglalt felelősség:
- fellépni egy rendezvényen válaszra 1 fő
- műsor szervezését vállalni válaszra 1 fő az összes válaszadóból.
Ennek tükrében fordítható le a következő kérdésre
10. Ön részt vesz-e a közösségi életben?
o igen
o nem
adott – szintén egyhangú – válasz is , miszerint a lakosság 85 %-a részt vesz a közösségi életben. (Amennyiben megengedjük, hogy a válaszadók képviseljék az egész lakosság véleményét.)
Azaz, a lakosság azt hiszi, hogy ez a passzív magatartás – persze néző is kell a rendezvényeken – maga a közösségi együttélés.
Az erre vonatkozó aktivitást forszírozza a következő kérdés :
11. Ha Ön részt vesz a közösségi életben, azt milyen formában teszi?
o szervezőként
o önkéntesként
o szponzorként
o úgy támogatom, hogy részt veszek a programokon.
A válaszok a következők:
- szervezőként 9 fő
- önkéntesként 15 fő
- szponzorként 2 fő
- úgy támogatom, hogy részt veszek a programokon 15 fő
Ez a kérdés. akár (önismereti) ellenőrző kérdésként is megállná a helyét itt.
A statisztikai számadatok törvényszéke előtt sem állnák meg a helyüket ezek az adatok valóságosként. A mindennapok gyakorlatában nem mutatja meg magát az a szellemiség, mely szerint 80 főből 15 fő önkéntest aktivizálni lehetne.
Meglehet, hogy az „önkéntes” kifejezés körül a köztudatban zavar van. Nálunk Magyarországon, az önkéntesség még gyerekcipőben jár, de úgy tűnik, hogy maga a fogalom is egészen más értelemben használatos a köz nyelvében.
Szponzornak az összes válaszadóból 2 nő ’jelentkezett’, - egyik sem felsőoktatásban végzett.
(Holott a nagyobb iskolázottság, nagyobb fizetést enged meg feltétezni - így olyan plusszot, ami a köznek felajánlható.)
Ellentétes válaszok születtek az elmélet, és az azt megvalósítandó gyakorlat között.
Mintha tudnánk, hogy mit, és azt hogyan kellene tenni; de várunk, hogy valaki más megtegye helyettünk.
Bírálunk, de nem bírunk avval az akarattal, hogy mi vegyük kezünkbe a közösségi életünk irányítását.
12. Ismerem településem egyesületeit, és azok munkáját?
o igen
o nem
13. Szívesen csatlakozna-e valamelyik, a településen működő egyesülethez, civil szervezethez?
o igen
o nem
14. Ha eddig még nem csatlakozott egyik egyesülethez sem, miét?
o nincs időm rá
o nem érdekel
o nem tudtam kit kell keresni
o nem hívtak meg
o egyéb..........
Közel annyian vallják, hogy igen ismerik a településen működő egyesületeket, civil szervezeteket és azok munkáját, mint amennyien nem.
Akik nem csatlakoznak a helyi azon szervezetekhez, akikkel az egyén közösségi élete megvalósulhatna, azok legtöbbje személyes okokra hivatkozik: „nincs időm rá”.
A közösség életében való részvétel nem egy olyan feladat, amit a kötelező napi teendők közé kell felírni.
Egy közösség életében való részvétel lehetőséget ad az önmegvalósításra, a szórakozásra, a feltöltődésre. Az evvel járó feladatok nem terhet, mind inkább kihívást jelentenek.
A közjóért taps, mosoly, ölelés és elismerés a járandóság; mindez pénzben meg nem határozható.
A közösséggé nevelés mellett fontos lenne letenni a közösségért tenni/lenni alapjait.
15. Ön honnan, milyen forrásból tájékozódik a településen történő eseményekről?
o a település honlapjáról
o közösségi oldalról (facebook)
o helyi kiadványú újságból
o plakátról, szórólapokról
o ismerősöktől, szomszédoktól, munkahelyről
o nem tájékozódom
16. Ön szerint megfelelő-e a tájékoztatás a településen?
o igen
o nem
17. Ha úgy gondolja, hogy nem megfelelő, akkor Ön miként oldaná meg az információ eljutását a lakossághoz?
o ha lenne mobil applikáció, akkor azt letölteném, és onnan tájékozódnék a település közügyeiről és a programokról
o egyéb:
A fenti kérdésekre adott válaszokat nem önmagukban, hanem a 3 választ azok összefüggésében vizsgáltuk meg.
A lakosság azon része, akik a település honlapjáról és/vagy közösségi oldalról és a helyi kiadványú újságból tájékozódik, elégedettek a tájékoztatás mikéntjével, minőségével.
Akik plakátról, szórólapról, ismerősöktől, szomszédtól és munkahelyről stb. tájékozódik a településen történő eseményekről, maga is elégedetlenségéről vall.
(Zárójelben jegyzem meg, hogy néhány évvel ezelőtt a marketing szakma, még nagyon sokat áldozott ezekre a „megbízhatónak” ítélt forrásokra.)
Jó hír, hogy nem áll fenn érdektelenség a településen történő eseményekkel kapcsolatban, mivel ezt a választ egyetlen válaszadó sem jelölte meg.
Egy lehetséges mobil applikáció megléte sokak számára hasznos, gyors, biztonságos és egyértelmű hírforrást jelente.
Kivéve a 65 év feletti korosztályt, akik erre a kérdésre, magyarázat nélkül, az „egyéb” választ adták.
feltételezhető, hogy a mobil applikáció kifejezés nem része az általuk beszélt nyelvnek, s ha rendelkeznének is okos telefonnal, annak használata a régi értelemben vett telefon funkcióját tölti be esetükben.
Elmondható, hogy minél idősebb korosztályt szólítunk meg, annál kevésbé jártas az elektronika világában, viszont annál inkább a hagyományőrzés területén.
18. Ismer-e a településén olyan embereket, akik rendelkeznek különös tudással, birtokában vannak valamilyen tehetségnek, régi foglalkozásnak?
o igen; ki az, és miben kiemelkedő:
o nem
o nem, de érdekelne engem is.
19. Ön melyik régi mesterség vagy hagyományőrzés területén jártas, illetve mi az a tudás, aminek Ön birtokában van, és szívesen átadná a következő generációnak?
o kosárfonás
o szappankészítés
o kemencerakás
o kenyérsütés, tésztakészítés
o seprűkészítés
o fanemesítés
o gyógyfüvek ismerete, természetgyógyászat
o gyűjteménnyel rendelkezik
o kézimunkázik
o játszik hangszeren, dalokat ismer
o történelemben jártas
o képzőművészetben jártas
o sportban jártas
o versírás, irodalomban jártas
o zene területén jártas
20. Fontosnak tartja Ön, hogy a településen fellelhető értékeket, szokásokat, hagyományokat feltárjuk és összegyűjtsük?
o igen
o nem
21. Fontosnak tartja Ön, hogy a helytörténeti dokumentumok feltárásra kerüljenek, és azokat a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék?
o igen
o nem
22. Vendégének mit mutatna meg Tompából, és annak környékéből; mire büszke Ön?
o a Kapisztrán Szt. János templomot
o a Szt. Anna templomot
o az Emlékerdőt
o a Gyűjtemények házát
o egy, a településsel kapcsolatos kiállítást
Kihalóban vannak a régi mesterségek.
Egyre kevesebben vannak azok is, akik ezekről mesélni tudnának.
A technikailag gyorsan fejlődő világunkban gyorsan felejtjük el az egykor nagy becsben tartott vívmányokat, a régmúlt mindennapi életben maradásért folytatott harcban szerzett tapasztalatokat.
Meglehet, technikailag ezekre ma már nincs szükség ..., de részleteiben egy-egy közösség, egészében nézve egy társadalom történelmét jelenti.
A tegez, jurta, kumisz stb ma már nem képezik a mindennapi életünk részét, de a magyarságunkét igen.
Ha nem ismerjük a múltunkat, magunkat sem ismerhetjük igazán.
Mindannyian egyet kell, hogy értsünk abban, hogy a helyi értékeket, szokásokat, hagyományokat, helytörténeti dokumentumokat fel kell tárni, és össze kell gyűjteni – addig amíg az lehetséges!
