TOP-5.3.1-16-BK1-2017-0011TOP-5.3.1-16-BK1-2017-0011

Lokális identitásépítés és helyi közösségfejlesztés - A helyi identitás és kohézió erősítése

Közösségi interjúk

Bevezetés

Lokális identitáserősítés és helyi közösség fejlesztés projekt 6 település összefogásával. (Tompa, Balotaszállás, Kunfehértó, Zsana, Kelebia, Kisszállás) Célja, hogy erősítse a helyi közösséget, a már meglévő cselekvő maghoz újabb embereket vonjon be, és minél nagyobb számú a településért és a közösségért tenni képes, és tenni akaró csoport alakuljon. A közösségi interjúk elkészítése a kapcsolatépítés első lépése, ami megalapozza a sikeres közös munkát a helyi emberekkel. 

Alkalmazott módszer

A közösségi interjúk alkalmával megkerestük a helyi közösségi élet ismert vezetőit, jelentős helyi polgárokat, vélemény formálókat és miután ismertettük velük a felkeresés célját, felkértük őket egy kötetlen beszélgetésre. A beszélgetés végén megkértük őket, hogy tegyenek javaslatot arra, kit kereshetnénk fel ezzel a céllal. A beszélgetéseket nem csak a közösségfejlesztő kezdeményezte, hanem nagy örömünkre sikerült bevonni néhány talpraesett és határozott önkéntest is.

Az elérendő cél

A beszélgetés célja a lakosság megszólítása, bevonása a pályázat előkészületeibe, valamint a helyi közérzet, az egyén és közösség kapcsolatának feltérképezése. Szerettük volna elérni, hogy a megszólítottak érezzék, hogy a véleményük fontos és tehetnek valamit a közösségért. Arra törekedtünk, hogy mindenkiben tudatosodjon, hogy egyénként is fontos része a közösségnek: kíváncsiak vagyunk rá és számít a véleménye.

A beszélgetések során elsősorban az alábbi kérdésekre kerestük a választ

  • Mit jelent az Ön számára itt élni? (Mi a jó az itteni életben? Mi a rossz?)
  • Ha tehetné, miben és hogyan változtatna?
  • Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

Tompa

Közösségi interjú értékelése Tompán (4413 fő).

Tompa városban 42 darab kérdőív került kiértékelésre. A kitöltő korosztály a 25-70 éves korúak.

Nagy részben nők köréből kerültek ki.

 

Mit jelent az Ön számára itt élni? ( Mi a jó az itteni életben? Mi a rossz?)

A válaszadók többsége szeret itt élni, mert ide született, itt él a családja; a rokonok, barátok is ide kötik. Itt építette, újította fel a házát, ami az otthona. Sokakat ide köt a gyökerük, mert nemzedékek óta itt élnek ezen a településen. A kisvárosokra jellemző hangulat uralkodik a településen, a nyugodt csendes környezet, a jó levegő mind adottak. Egyre több a közösségi program, a színvonalas rendezvény.

Problémát okoz, hogy kevés a munkalehetőség és ingázásra kényszerülnek sokan a környező településre a városka lakói. A vélemények arra utalnak, hogy örök elégedetlenség uralkodik a településen. Nem jellemző az összefogás, a segítőkészség. Közömbösek az emberek egymással, nincs összetartás. A rendezvényeken, programokon kevés a látogató. A közbiztonság fejlesztésre szorul.

Ha tehetné, miben és hogyan változtatna?

Több kisgyermekes programra lenne igény. A fiatalok részére több rendezvényt kellene szervezni. Több munkalehetőség, több munkahely teremtése lenne fontos. Teniszoktatást kellene indítani, mert kihasználatlan a teniszpálya. Jó lenne, ha tánctanfolyamot indítanának minden korosztály számára. Színházi előadások szervezése kellene itt helyben.

Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

Sajnos a megkérdezettek 20% nem válaszolt erre a kérdésre.

Mások a következő választ adták: „a megszervezett programokon részt vennének”. Voltak azért szép számmal, akik önkéntes munkát vállalnának. Akár fizikailag, akár a szervezés terén tevékenyen kivennék részüket a munkából.

Az értékelésből egyértelműen kitűnik, hogy Tompa városában is igen csak van még mit tenni, hogy az itt élő lakosságból egy tevékeny jó közösség váljék.

Köszönetet szeretnénk mondani azoknak az embereknek, akik időt áldoztak rá és kitöltötték a kérdőíveket, ezzel is segítve a közösség épülését!

Közösségi beszélgetés 2019.04.27.

A TOP-5.3.1. (Terület és Településfejlesztési Operatív Program) megvalósítása, előírja a részvevő településeken a közösségi beszélgetéseket.

Ennek nagy örömmel tettünk eleget 2019. április 27.-én.

Ráhangolódva a május 1.-i ünnepre, a piactéren egy egész napos eszem-iszom találkozóra került sor, ahol kötetlen beszélgetéseket, eszmecseréket folytathattunk a meghívott civil szervezetek képviselőivel, sőt a lakosság jelenlévő tagjaival is.

A találkozó reggeltől késő estig tartott, ami elegendő időt biztosított arra, hogy minden hozzászóló bőségesen kifejtse a gondolatait. Így aztán szó volt a politikától kezdve, az egészségi állapotokon át sok mindenről..., de a témát (lokális identitás és helyi közösségfejlesztés) visszaterelni a beszélgetés medrébe mindig sikerült, hiszen szeretnek az emberek beszélni a múltjukról, felmenőikről, az emlékeikről.

      Tompán jelenleg 5 alapítvány és 5 egyesület működik, ehhez sorolnám még hozzá azt a néhány, jelenleg pályázati kereteken belül (EFOP) tevékenykedő személyt, akik a pályázatok előtt is már aktívan részvettek a közéletben.

Meg kell említeni, hogy vannak olyan egyesületek, akik nem egyetlen csoport érdekképviseletében állnak, hanem több csoport tömörülését foglalják magukba, ilyen például a Tompai Kék Szivárvány Egyesület, ők a

Barkóca Néptánc csoportból, 

Kolo Tánccsoportból,

Lelkes Csapatból

Dalos Pacsirták énekegyüttesből,

Rozmaring Nyugdíjas klub dalköréből,

Százszorszép Gyermek Néptánccsoportból és a

Gyűjtemények Házából, tevődnek össze.

Továbbá, említésre méltó jó néhány önkéntes tompai lakos önzetlen munkája is, akikre a város rendszeresen, évről-évre számít, és Ők teszik a dolgukat.

ALAPÍTVÁNYOK

A Tompai Szent Anna Templom Megmentéséért Alapítvány

Bokréta Önkormányzati Óvoda Óvodásaiért Alapítvány

Kapisztrán Szent János Alapítvány (alapítva: 1998)

Szabó Dénes Általános Iskola Tanulóiért Alapítvány

Városunkért Alapítvány

EGYESÜLETEK

Tompa Községi Sportegyesület (alapítva: 1922.)

Nagycsaládosok Tompai Egyesülete (alapítva: 1999.)

Tompai Kékszivárvány Egyesület (alapítva: 1998.)

Polgárőr Egyesület Tompa (alapítva: 1994.)

Önkéntes Tűzoltó Egyesület (alapítva: 1927.)

    A TOP-5.3.1 –es pályázatot megismertettük a találkozón egybegyűltekkel – kedvező fogadtatása volt.

Többen, többfélét szeretnének megvalósítani ezen a programon belül, de abban egyetértés van, hogy, mindannyiunk érdeke, hogy a helyben elérhető, kihasználatlan értékeket, helyi tudást dokumentálni kellene, azt rendszerbe foglalni, majd a nyilvánosság elé szolgáltatni.

„Mindez azonban csak együttesen, közös összefogással képes megvalósulni!” – közvélemény.

Kzssgi beszlgets 1 a

Kzssgi beszlgets 1 b

Közösségi beszélgetés 2019.06.22.

2019.06.22.-én Tompán Regős nap került megrendezésre immáron XIII. alkalommal.

Ez az esemény alkalmasnak tűnt egy közösségi beszélgetés lebonyolítására, és úgy is lett.

Tompa büszkélkedhet egy nagy taglétszámú – minek következtében nagy létszámú – egyesülettel, a Kék Szivárvány Egyesülettel, ami a már évek óta működő több civil szervezetből szerveződött újjá.

Tagjai:

Barkóca Néptánccsoport

Dalos Pacsirták

Dugovics Titusz Cserkészcsapat

Gyűjtemények Háza

Kolo Tánccsoport

Lelkes Csapat

Rozmaring Nyugdíjas Klub és Dalkör

Százszorszép Gyermek Néptánccsoport

Küldetésükként fogalmazták meg a hagyományok megőrzését, a közösségépítést, a kulturális élet javítását, fejlesztését, az emberek "összekovácsolását"!

A Kék Szivárvány Egyesület egyik tagja a Dugovics Titusz Cserkészcsapat számára már hagyomány e neves napot (Regős nap) megtartani.

Számos tompai lakos, de a környező településekről is jó néhányan részesei akartak lenni az ünneplésnek. Azonban az évről évre megrendezett Regős nap sikere nem csupán az ünneplésben résztvevőkön múlik, mind inkább annak a megvalósításán.

Számos közösség verbuválódik itt össze:

- a Magyar Cserkészszövetség alapszabálya leszögezi, hogy a cserkészet valláserkölcsi alapon működik, valamint a vezetőktől elvárja, hogy gyakorolják vallásukat, minek köszönhetően több felekezet hívét is „bevonzzák”. Jelen voltak éppúgy Baptisták, mint a Golgota keresztény gyülekezett tagjai, stb.

- a Kék Szivárvány Egyesületet alkotó majd minden tagját képviselte valaki. A néptánccsoport igen nagy létszámmal járult hozzá a jó hangulathoz.

- jelen volt egy Anasztázia életmódot követők „klub-ja” is. (Még nincs hivatalos nevük.)

- a Kelebiai Ökomenikus Szolgálat

- aktivisták, önkéntesek, támogatók

A felsoroltak azonban nem csupán a pusztapörkölt ízeit és a jó hangulatot, programokat élvezték; hanem a munkájuk gyümölcsét is.

Harmat Józsefné (Ilonka néni) a rokkát pörgette egész nap, Jenei Kornél a tilinkó ’sorozatgyártását’ vállalta magára, Bánvölgyi Helga erdő-fürdőre tanította az embereket, és még voltak sokan – immáron név nélkül – akik levendula fonásra tanították a gyerekeket vagy nemezelésre.

 Az ebédet is megfőzte „valaki” délre... A keretmese állomásain beöltözött önkéntesek adták a feladatokat a játékban résztvevőknek.

Továbbá szakmai eszmecserére is sor került a kollégákkal az EFOP 1.2.3 és az EFOP 1.5.3-16 kapcsán.

Rendkívül örömteli dolog látni a sok kis önálló közösséget egy naggyá összekovácsolódni!

Kzssgi beszlgets 2 a

Kzssgi beszlgets 2 b

Közösségi felmérés értékelése Tompa

Közösségi felmérés értékelése Tompa
A megszólítás több csatornán keresztül történt. A Közösségi felmérés Kérdőívei elektronikus és papíralapú formában egyaránt eljutottak a háztartásokba.
A 100 db kérdőívből 80 db volt értékelhető. (Volt aki üresen, és volt aki mindent beX-elve adta vissza, ezeket tekintettük nem értékelhetőnek.)

1-2-3 Kérdés statisztikai elemzése
A kérdések a következők:
1. Az Ön neme?
o Nő
o Férfi

2. Melyik korcsoportba tartozik Ön?
o 18 – 25
o 26 – 49
o 50 – 64
o 65 felett

3. Iskolai végzettsége
o 8 általános
o szakmunkásképző
o érettségi
o főiskola/egyetem

53 nő – ez a válaszadók 66 %-a, és
27 férfi – ez a válaszadók 34 %-a kérdőívét vizsgáltuk meg azzal a céllal, hogy reprezentálja a lakossági átlagot, és az az által képviselt közvéleményt.
A válaszadó nők több, mint a fele (58%) 26-49 éves, 26 %-a 50-64 éves,
és egyenlő arányban a legidősebb (65 év felett) és legfiatalabb (18-25 év) korosztály: 8-8 %.
Tehát az aktív korú nők szívesen foglalkoznak a TOP-5.3.1-16 pályázatban foglalt célkitűzésekkel, megérinti őket annak szellemisége.

A válaszadó férfiaknál is hasonlóak az értékek:
o 18 – 25 4 %
o 26 – 49 52%
o 50 – 64 37%
o 65 felett 7%
azaz, a válaszadó aktív korú (26-64 év) férfiak az összes válaszadó férfi lakos 89 %-át teszi ki.
A válaszadó nők 34 %-ának az érettségi, amíg
30 %-ának a főiskola/egyetem a legmagasabb iskolai végzettsége.
A válaszadó férfiak 44%-a maximum szakmunkásképző bizonyítvánnyal rendelkezik.
A demográfiai értékek meghatározása nem felesleges, jó alapot képeznek a további kérdésekre adott válaszok megértésére, az összefüggések megalapozására.
Annak ellenére, hogy a mintavétel „szórt” volt a településen, - a vizsgált demográfiai adatokra vonatkoztatva is : nem, kor, iskolai végzettség – mégis eléggé beszűkült.
Előrebocsájtva azt mondhatnánk, hogy a kitöltött kérdőívek által vizsgálat alá vont rétegnek biztosan kedvező lenne egy mobil applikáció, ahonnan a település közügyeiről tájékozódhat; azonban nem jártas a hagyományőrzés területén, nincs birtokában régi mesterségnek.

A következőkben kiderül, hogy ez a megállapítás megerősítésre, vagy cáfolásra várt.
4-5-6 Kérdésre adott válaszok értékelése:

4. Mióta él a településen?
o 0 – 5 év
o 5 -10 év
o több, mint 10 éve

5. Miért él Ön Tompán?
o ide születtem, azóta is itt élek
o itt él a családom, ide kötnek a gyökereim
o itt dolgozom, munkahelyem is ide köt
o egyéb............

6. Az alábbi negatív állítások közül Ön melyiket tartja leginkább jellemzőnek Tompa tekintetében?
o fiatalok elköltöznek
o kevés a munkahely
o nem jó a közbiztonság
o a település közössége nem összetartó
o túl unalmas, kevés a kulturális program
o egyéb................
Tompa településen nem jellemző a bevándorlás, de előfordul. A válaszadók között nem volt olyan, akinek ne lettek volna tompai gyökerei, ne ide született volna. Ezáltal mindenki több, mint 10 éve él Tompán – mivel felnőtt korú kitöltők kérdőíveit értékeltük.

Az elvándorlás jelenségét sokan észlelik, amint azt a válaszadásokban is megjelölték, mint a település „negatív jellemzője”-ként. Ez a probléma sok családot érint.
Ugyanezen kérdésnél (6. kérdés) az idős korosztály (65 év feletti) adtak 75 %-ban „nem jó a közbiztonság” választ.
Úgy tűnik, a nyugdíjasok személyi és vagyoni biztonságérzete megingott. Ehhez hozzájárul az egyedüllét - ami az elvándorlásnak is lehet hozadéka, és a korral járó fizikai kondíció romlása. Továbbá a közösség összetartásának hiánya is súlyosbítja a nyugdíjas magáramaradottságának, kiszolgáltatottságának érzetét.

7. Ön szerint mi az, amin kellene változtatni azért, hogy jobb legyen a közösségi élet Tompán? ( Több válasz is megjelölhető!)
o az emberek gondolkodásmódján, motivációján, hogy nagyobb érdeklődést mutassanak a rendezvények iránt
o a generációk közötti szakadékon
o a helyi értékek felkutatása segítené a közösségi élet fellendülését
o nyilvános eseménynaptár létrehozásával
o rendezvényekkel, amelyek a helyi szokásokat helyezik előtérbe
o egyéb...............
Ennél a kérdésnél figyelembe vettük, hogy milyen iskolai végzettségű válaszadó véleményét tesszük a statisztikai listába, és hogy az férfi avagy nő.
Arányát tekintve az iskolai végzettségi alapon vett válogatás nem hozott különbséget a válaszadásokban:
a főiskola/egyetemet végzettek 28* válaszból 15 db
a maximum középiskolát végzettek 60** válaszból 32 db az emberek gondolkodásmódján, motivációján változtatna a szebb jövő érdekében.
„egyéb”, alternatív megoldása 2 személynek volt:
- a munkahely teremtése eredményezne jobb közösségi életet Tompán
- ha megszűnne a klikkesedés, eredményezne jobb közösségi életet Tompán.
A férfiak leginkább a nyilvános naptár létrehozásában látják a megoldást.
*,** : összegének eltérése az összes válaszadó számától, abból adódik, hogy több válasz is megjelölhető volt az adott kérdésnél, ezért tűnik több válaszadónak.

8. Ön miként oldaná meg a felmerülő problémákat?
o a lakosság együttműködésével, összefogásával
o olyan közös programokkal, ami a fiatalabb és az idősebb generációt is érdekli, összehozza
o olyan kiadványok létrehozásával, amelyek feltárják a helyi szellemi és kulturális értékeit a településnek
o olyan emberek felkutatásával, akik tapasztalatukkal, tehetségükkel, tudásukkal, valamilyen területen kiemelkedőek, esetleg régi mesterséget űznek, hagyományőrzők.
o egyéb.................
Tompa közösségi életének fellendítésére vonatkozó válaszlehetőségekből 96%-os egyöntetű választ adtak a megkérdezettek: „a lakosság együttműködésével, összefogással”.
A korra, nemre, iskolai végzettségre való szelektálás sem mutatott ki eltérést.
Az „egyéb” megjelölhető és kiegészíthető válasznál született megjegyzések a következők:
- lehetővé tenném, az 1 hektáros családi birtok életmodell választását Tompán
(65 év feletti, főiskolát végzett nő válasza)
- felismertetni az emberekkel a fogyasztói világ romboló hatását – útmutató lehet többek között a youtube Zsiger beszéd című filmjei (65 év feletti egyetemet végzett férfi válasza)
Akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége maximum az érettségi (a válaszadók 70 %-a) nem rendelkezik olyan megoldásmódokról szóló elképzeléssel a településén felmerülő problémák kapcsán, amit a kérdőív ne ajánlott volna meg válaszlehetőségként.
Néhányan fontosnak tartják, hogy a helyi szellemi és kulturális értékek legyenek feltárva, és hogy a hagyományőrzés kapjon méltán nagyobb hangsúlyt.

9. Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz, miként tudná segíteni a közösségi élet fejlődését?
o részt venne a megrendezésre kerülő programokon
o aktív szerepet vállalna a rendezvények megszervezésében
o segítséget nyújtana a hagyományok továbbadásában
o önkéntes munka vállalásával
o fellépne a település rendezvényein
o műsorok szervezését vállalná
o egyéb............
Mind a felsőoktatásban oklevelet szerzettek (23-ból 13 fő), mind pedig az alacsonyabban iskolázottak (57-ből 31 fő), 7 válaszadási lehetőségből a „részt venne a megrendezésre kerülő programokon”-nal tudná segíteni a közösségi élet fejlődését Tompán.
Ez a válasz messzemenőkig a legpasszívabb hozzáállásról tanúskodik.
Érdekes, az előző kérdésekre adott válaszokból már egy lázadó proletár lakosság képe jelent meg előttünk, aki az akaratát hamarosan tettekre váltja...
A többi lehetséges válaszra úgy csökkent a jelentkezők száma, ahogyan nőtt a benne foglalt felelősség:
- fellépni egy rendezvényen válaszra 1 fő
- műsor szervezését vállalni válaszra 1 fő az összes válaszadóból.
Ennek tükrében fordítható le a következő kérdésre

10. Ön részt vesz-e a közösségi életben?
o igen
o nem
adott – szintén egyhangú – válasz is , miszerint a lakosság 85 %-a részt vesz a közösségi életben. (Amennyiben megengedjük, hogy a válaszadók képviseljék az egész lakosság véleményét.)
Azaz, a lakosság azt hiszi, hogy ez a passzív magatartás – persze néző is kell a rendezvényeken – maga a közösségi együttélés.
Az erre vonatkozó aktivitást forszírozza a következő kérdés :

11. Ha Ön részt vesz a közösségi életben, azt milyen formában teszi?
o szervezőként
o önkéntesként
o szponzorként
o úgy támogatom, hogy részt veszek a programokon.
A válaszok a következők:
- szervezőként 9 fő
- önkéntesként 15 fő
- szponzorként 2 fő
- úgy támogatom, hogy részt veszek a programokon 15 fő
Ez a kérdés. akár (önismereti) ellenőrző kérdésként is megállná a helyét itt.
A statisztikai számadatok törvényszéke előtt sem állnák meg a helyüket ezek az adatok valóságosként. A mindennapok gyakorlatában nem mutatja meg magát az a szellemiség, mely szerint 80 főből 15 fő önkéntest aktivizálni lehetne.
Meglehet, hogy az „önkéntes” kifejezés körül a köztudatban zavar van. Nálunk Magyarországon, az önkéntesség még gyerekcipőben jár, de úgy tűnik, hogy maga a fogalom is egészen más értelemben használatos a köz nyelvében.
Szponzornak az összes válaszadóból 2 nő ’jelentkezett’, - egyik sem felsőoktatásban végzett.
(Holott a nagyobb iskolázottság, nagyobb fizetést enged meg feltétezni - így olyan plusszot, ami a köznek felajánlható.)
Ellentétes válaszok születtek az elmélet, és az azt megvalósítandó gyakorlat között.
Mintha tudnánk, hogy mit, és azt hogyan kellene tenni; de várunk, hogy valaki más megtegye helyettünk.
Bírálunk, de nem bírunk avval az akarattal, hogy mi vegyük kezünkbe a közösségi életünk irányítását.

12. Ismerem településem egyesületeit, és azok munkáját?
o igen
o nem

13. Szívesen csatlakozna-e valamelyik, a településen működő egyesülethez, civil szervezethez?
o igen
o nem

14. Ha eddig még nem csatlakozott egyik egyesülethez sem, miét?
o nincs időm rá
o nem érdekel
o nem tudtam kit kell keresni
o nem hívtak meg
o egyéb..........
Közel annyian vallják, hogy igen ismerik a településen működő egyesületeket, civil szervezeteket és azok munkáját, mint amennyien nem.
Akik nem csatlakoznak a helyi azon szervezetekhez, akikkel az egyén közösségi élete megvalósulhatna, azok legtöbbje személyes okokra hivatkozik: „nincs időm rá”.
A közösség életében való részvétel nem egy olyan feladat, amit a kötelező napi teendők közé kell felírni.
Egy közösség életében való részvétel lehetőséget ad az önmegvalósításra, a szórakozásra, a feltöltődésre. Az evvel járó feladatok nem terhet, mind inkább kihívást jelentenek.
A közjóért taps, mosoly, ölelés és elismerés a járandóság; mindez pénzben meg nem határozható.
A közösséggé nevelés mellett fontos lenne letenni a közösségért tenni/lenni alapjait.

15. Ön honnan, milyen forrásból tájékozódik a településen történő eseményekről?
o a település honlapjáról
o közösségi oldalról (facebook)
o helyi kiadványú újságból
o plakátról, szórólapokról
o ismerősöktől, szomszédoktól, munkahelyről
o nem tájékozódom

16. Ön szerint megfelelő-e a tájékoztatás a településen?
o igen
o nem

17. Ha úgy gondolja, hogy nem megfelelő, akkor Ön miként oldaná meg az információ eljutását a lakossághoz?
o ha lenne mobil applikáció, akkor azt letölteném, és onnan tájékozódnék a település közügyeiről és a programokról
o egyéb:

A fenti kérdésekre adott válaszokat nem önmagukban, hanem a 3 választ azok összefüggésében vizsgáltuk meg.
A lakosság azon része, akik a település honlapjáról és/vagy közösségi oldalról és a helyi kiadványú újságból tájékozódik, elégedettek a tájékoztatás mikéntjével, minőségével.
Akik plakátról, szórólapról, ismerősöktől, szomszédtól és munkahelyről stb. tájékozódik a településen történő eseményekről, maga is elégedetlenségéről vall.
(Zárójelben jegyzem meg, hogy néhány évvel ezelőtt a marketing szakma, még nagyon sokat áldozott ezekre a „megbízhatónak” ítélt forrásokra.)
Jó hír, hogy nem áll fenn érdektelenség a településen történő eseményekkel kapcsolatban, mivel ezt a választ egyetlen válaszadó sem jelölte meg.
Egy lehetséges mobil applikáció megléte sokak számára hasznos, gyors, biztonságos és egyértelmű hírforrást jelente.
Kivéve a 65 év feletti korosztályt, akik erre a kérdésre, magyarázat nélkül, az „egyéb” választ adták.
feltételezhető, hogy a mobil applikáció kifejezés nem része az általuk beszélt nyelvnek, s ha rendelkeznének is okos telefonnal, annak használata a régi értelemben vett telefon funkcióját tölti be esetükben.
Elmondható, hogy minél idősebb korosztályt szólítunk meg, annál kevésbé jártas az elektronika világában, viszont annál inkább a hagyományőrzés területén.

18. Ismer-e a településén olyan embereket, akik rendelkeznek különös tudással, birtokában vannak valamilyen tehetségnek, régi foglalkozásnak?
o igen; ki az, és miben kiemelkedő:
o nem
o nem, de érdekelne engem is.

19. Ön melyik régi mesterség vagy hagyományőrzés területén jártas, illetve mi az a tudás, aminek Ön birtokában van, és szívesen átadná a következő generációnak?
o kosárfonás
o szappankészítés
o kemencerakás
o kenyérsütés, tésztakészítés
o seprűkészítés
o fanemesítés
o gyógyfüvek ismerete, természetgyógyászat
o gyűjteménnyel rendelkezik
o kézimunkázik
o játszik hangszeren, dalokat ismer
o történelemben jártas
o képzőművészetben jártas
o sportban jártas
o versírás, irodalomban jártas
o zene területén jártas

20. Fontosnak tartja Ön, hogy a településen fellelhető értékeket, szokásokat, hagyományokat feltárjuk és összegyűjtsük?
o igen
o nem

21. Fontosnak tartja Ön, hogy a helytörténeti dokumentumok feltárásra kerüljenek, és azokat a nyilvánosság számára elérhetővé tegyék?
o igen
o nem

22. Vendégének mit mutatna meg Tompából, és annak környékéből; mire büszke Ön?
o a Kapisztrán Szt. János templomot
o a Szt. Anna templomot
o az Emlékerdőt
o a Gyűjtemények házát
o egy, a településsel kapcsolatos kiállítást

Kihalóban vannak a régi mesterségek.
Egyre kevesebben vannak azok is, akik ezekről mesélni tudnának.
A technikailag gyorsan fejlődő világunkban gyorsan felejtjük el az egykor nagy becsben tartott vívmányokat, a régmúlt mindennapi életben maradásért folytatott harcban szerzett tapasztalatokat.
Meglehet, technikailag ezekre ma már nincs szükség ..., de részleteiben egy-egy közösség, egészében nézve egy társadalom történelmét jelenti.
A tegez, jurta, kumisz stb ma már nem képezik a mindennapi életünk részét, de a magyarságunkét igen.
Ha nem ismerjük a múltunkat, magunkat sem ismerhetjük igazán.
Mindannyian egyet kell, hogy értsünk abban, hogy a helyi értékeket, szokásokat, hagyományokat, helytörténeti dokumentumokat fel kell tárni, és össze kell gyűjteni – addig amíg az lehetséges!

Tompa kiállítás 2020.01.25.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából, 2020. 01. 25. napján kiállítást rendeztünk, a helyi Művelődési ház kiállító termében. A kiállítás anyagát, tompai kézimunkázni szerető asszonyok adták össze, akik régóta szerelmesei a gobelinezésnek és az azsúrozásnak. Nagy türelem és még több idő kell egy-egy kép, terítő elkészítéséhez. A szép színes fonalak és az ügyes kezek eredményeként, most mi is gyönyörködhetünk az itt kiállított munkákban.
A kiállítás ötletének anyja, Szalainé Boros Magdolna, tősgyökeres tompai lakos.
A Nyugdíjas Klub volt vezetője, ma már csak klubtag, de jelenleg is aktív tagja a tompai közösségi életnek.
Négy alkotó munkája - akár művészeknek is nevezhetnénk őket, kerültek bemutatásra.
Szalma Jánosné: „munkája és családja melletti szabadidejében készítette a képeket, szerettei nagy örömére”.
Gubics Lajosné: Imádtam minden percét az öltögetésnek.
Szalainé Boros Magdolna: Nagyon jó kikapcsolódásnak tartja a kézimunkázást.
Szakáll Andrásné: Amikor csak megtehetem, leülök kézimunkázni.
A kiállítás megvalósulásakor, a lelkes munkák során, sok jó ötlet született.
Menet közben kiegészült a kiállítás anyaga. Ezek a kézi munkák azsúrozott technikával készült gyönyörű terítők, és a tárolókban kaptak helyet.
Szalma Jánosné felajánlott egy képet a városnak.
Az érdeklődők többsége az idősebb korosztályból került ki. (40+) Főként nők tértek be a kiállítást megtekinteni.
A kiállítás vendégkönyvét öröm olvasgatni, ahonnan a megbecsülésről nyerünk tanúbizonyságot a helyi értékek iránt.

20200125 tompa kiallitas

kozossegi kiallitas 1

kozossegi kiallitas 1b

kozossegi kiallitas 1c

Első részvételi fórum 2020.01.23.

Tompán az első Részvételi fórumra 2020.01.23.-án került sor.
A helyszínt a Tompa Város Önkormányzata által fenntartott, a tompai 1511. sz. Dugovics Titusz Cserkész Csapat használatában lévő csapatotthon biztosította.
A létszám bár szerénynek mutatkozott, azonban a jelenlévő helyi neves résztvevők sokak véleményét képviselték.
Dr. Szarvas Gyula gyerekorvos,
Barna Mariann szociális munkás
Kovács Ágnes nyugdíjazott óvónő, az Életrevaló Gyermekeinkért Ifjúsági Alapítvány tagja,
Zsilinszki Mihály a cserkészcsapat parancsnoka
Kucsó István általános iskolai igazgató
Horváthné Tóth Andrea a Tompa Önkormányzati Óvoda igazgatója
Zsilinszki Gergely lakos
Gáspár Kornélia ’közösségfejlesztés’ szakmai vezetője
Korbely Kornélia közösségfejlesztő

A megbeszélés középpontjában a következők álltak:
Dr. Szarvas Gyula a tompai biciklis társadalom közlekedéskultúrájának javítására szeretne megoldást találni. Ennek megoldására javaslatokat kér a lakosságtól, és maga is egy terv kimunkálásán dolgozik.
Továbbá, beszámolt egy kialakulóban lévő pályázati projektről, aminek megvalósításában jelentős szerepet vállalt. Ebben egészséget támogató előadások iskolásoknak (drogról, alkoholról, nemi életről), egészségjárás, szűrések, laborok lesznek megvalósítva.

Szóba került a helyi roma kisebbség foglalkoztatásának problematikája is.
Bár csak elméleti megoldások születtek; az egyetértés a téren, hogy roma vezetőt kell a kisebbség élére helyezni, akit meghallgatnak és követnék jó példáját, egyöntetű volt.

A lakosság passzivitása a helyi közösségek iránt is körbejárt téma volt.
A fent felsorolt személyek évek óta közösségi munkát végeznek, ahol gyakran tapasztalják az érdektelenséget. Ennek a forrását kutatják, remélve, hogy ha meglelik, megoldást is tudnak rá találni.

Zsilinszkiné Kovács Ágnes az általa képviselt alapítvány gondjairól (kevés a cserkészetre járó gyermek, és a szeptemberi iskolai toborzás sem hozott jelentős eredményt) beszélt.
A közösségfejlesztő a TOP-5.3.1-16 pályázat megvalósítandó feladatait ismertette, és javaslatokat kért a készülő Cselekvési tervhez, amit közös ötletelés, közös gondolkodás követett.
Annak eredményeként megszületett: a TOP-5.3.1-16 pályázatban szereplő Népismereti tábort az Életrevaló Gyermekeinkért Alapítvány megvalósítja 2020, és 2021-ben a konzorcium teljes területéről 5 napon át 20-20 gyermek részvételével.

A következő összejövetel tervezett időpontja március.

Rszvteli frum 1 a

Rszvteli frum 1 b

A helyi identitás és kohézió erősítése

Kedvezményezett neve: Tompa Város Önkormányzata

Konzorciumi tagok:
Balotaszállás Község Önkormányzata
Kisszállás Község Önkormányzata
Kunfehértó Község Önkormányzata
Zsana Község Önkormányzata
Kelebia Község Önkormányzata

Pályázati felhívás neve: Lokális identitásépítés és helyi közösségfejlesztés

kódszáma TOP-5.3.1-16

Projekt címe: A helyi identitás és kohézió erősítése

Azonosító száma: TOP-5.3.1-16-BK1-2017-0011

Szerződött támogatás összege: 44 129 478 Ft

Szerződött támogatás mértéke (%-ban): 100 %

Projekt tartalmának rövid bemutatása: " A projekt legfőbb célkitűzése, hogy a konzorciumot alkotó településeken olyan önszerveződő közösségek alakuljanak ki, amelyek a későbbiek során finanszírozási források nélkül képesek önállóan is fennmaradni, erősödjön a helyi identitás és a társadalmi kohézió.

A fő célkitűzések keresztül az alábbi részcélok is megvalósíthatók:

  • a helyi identitás megerősítésével és az aktív közösségi léttel csökkenteni az elvándorlást,
  • az eddig rejtett, közösség számára nem elérhető, de a közösség tagjainál „megbújó” hagyományok, kulturális, természeti, gazdasági, szakmai tudást igénylő értékek feltárása, integrálva a jelenleg a birtokunkban lévő tudással, annak érdekében, hogy a közösség látható értékei minél gazdagabbá váljanak.
  • a jelenlegi civil aktivitás megerősítése a projekt keretében foglalkoztatott szakemberek munkája által, valamint a helyi lakosok aktivitásának növelésén keresztül,
  • a települések között már meglévő kapcsolatok erősítése a további, a település lakosai közötti kulturális és gazdasági együttműködések létrejövetelének érdekében.

Projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja: 2022. április 1.

top 531 16 bk1 2017 00011