TOP-5.3.1-16-BK1-2017-0011TOP-5.3.1-16-BK1-2017-0011

Lokális identitásépítés és helyi közösségfejlesztés - A helyi identitás és kohézió erősítése

III. Közösségi kiállítás Tompán 2020.11.06.

Beszámoló

III. Közösségi kiállítás Tompán.

kozossegi kiallitas 20201106

2020. november 06.-ai megnyitóval, Nyakra - Főre címmel közösségi kiállítást szerveztünk Tompán, a Művelődési ház kiállítótermében.

kozossegi kiallitas 20201106 felhivas

A kiállítás anyagaként szolgáló kendőket és nyakkendőket üveges tárolókban helyeztük el.

A témaválasztásba bevontuk az önkénteseket. Rengeteg jó ötlet született azzal kapcsolatban, hogy mi vonzaná be a kiállításra a lakosságot. Felvetődött, hogy olyas valami kellene, amire talán a férfiak is bejönnének.

Így esett a választás a kendők mellett a nyakkendőkre. A kiállítás anyagát a következő lakosok adták össze: Péter Szabó Zoltánné, Szalma Mihályné, Gáspár Józsefné, Korbely Kornélia, Kollár Róbertné Vezdán Sarolta.

Helyismereti dokumentumok gyűjtése - beszámoló

Helyi Értékfeltárás

Helyismereti dokumentumok gyűjtése

Beszámoló

 

A tompai képeskönyv készítéséhez igen komoly feltáró munkát kellett végeznem. A könyv a kezdetektől a mai napig mutatja be településünk életét. Tompa létrejötte a trianoni határhúzáshoz kapcsolódik, korábban Szabadka pusztájaként szerepelt. A könyv a település létrejöttével, az itt élő, illetve ide betelepülő emberek, népek bemutatásával kezdődik. Az önálló településsé válás magával hozta az intézményhálózat, a szolgáltatások stb fejlődését. Lassan minden kialakult, amire a lakosságnak szüksége lehetett. Iskolák, bölcsőde, üzletek, orvos, gyógyszerész, posta stb. A fejlődés útját követhetjük végig,  egészen a mai napig. Néhány a város életében fontos szerepet játszó ember is megszólal a könyvben, így például az a településvezető, aki több évtizeden keresztül irányította Tompát. Sokat mesélt arról a korszakról, így a történetei által elevenednek meg az akkori fontosabb események, történések. De megszólal jelenlegi polgármesterünk, aki a mai Tompáról beszél és kicsit előrevetíti számunkra a jövőbeli elképzeléseket. Bemutatásra kerülnek a helyi civil szervezetek, alapítványok, akik nagyon fontos szerepet játszanak a város életében. De megismerhetünk fiatal gazdákat, akik a település mezőgazdasági jellege miatt fontos szerepet töltenek be.

Mivel a könyvben nagy hangsúly kerül a képekre, ezért eleinte a képi anyag összegyűjtésével foglalkoztam. A Városunkért Alapítvány elnökeként szívügyemnek érzem a város múltjával és jelenével való törődést. Így indult el két éve az a képgyűjtési folyamat, amit az alapítvány kezdeményezett.  A többszöri felhívásoknak köszönhetően, több tompai lakos adta át részünkre féltve őrzött családi emlékeit, a régi fényképeket. Ezekből a képekből két alkalommal kiállítást is rendeztünk. Minden képet archiváltunk és egy részét felnagyítva előhívattuk. A képkiállítás nagy népszerűségnek örvendett, sokan tekintették meg, de főként az idősebb lakosság köréből. Ők, akik megélték ezeket a korszakokat, részesei voltak a képeken látható eseményeknek igazán fontosnak érzik, hogy megőrizzük az utókor számára ennek a letűnt kornak fényképek által megörökített világát. Véleményem szerint ők az igazi lokálpatrióták. Szerencsére még élnek Tompán olyan idős emberek, akik hitelesen el tudják mesélni az évtizedekkel ezelőtti eseményeket. Sőt vannak olyanok, akik szívügyüknek érzik, ennek átadását, megőrzését, tovább adását. 

Sajnos az idei év nem kedvezett a történetek összegyűjtésének. A koronavírus járvány éppen azt a korosztályt veszélyezteti igazán, akiket nekem fel kellett keresnem. Volt, aki vállalta a találkozást kertben, illetve parkban beszélgetve. Ezekből a történetekből tudtam összeállítani a képekhez tartozó szöveges magyarázatokat.  Egy – egy emberrel találkozva újabb ajánlásokat kaptam, olyan személyeket, akiket érdemes felkeresnem egy-egy témával kapcsolatban. Ezek a nyár folyamán a legtöbb esetben sikeresen megtörténtek és leírásra kerültek. Volt olyan téma, amivel kapcsolatban sokáig nem találtam hiteles forrást. Sajnos több esetben történt meg, hogy a segítséget ígérő személy mégsem tudott segíteni. Több egyeztetés és beszélgetés után ez a probléma is megoldódott és eljutottam ahhoz a személyhez, aki hiteles információkkal tudott szolgálni.

A jelenlegi állás szerint a visszaegyeztetéseknél tartok. Szeretném a leírtakat azokkal a személyekkel egyeztetni, akik az információkat adták, hogy a könyben leírtak biztos hiteles képet adjanak településünkről. Jelenleg ez a folyamat zajlik, sajnos kissé döcögősen a járványhelyzet alakulása miatt. 

Tompa, 2020. november 25.

Hornyákné Sivók Ildikó

A helyi szellemi, kulturális örökség feltárása

Beszámoló

A helyi szellemi, kulturális örökség feltárása

2020. tavaszán kaptam a felkérést a helyi szellemi, kulturális örökség feltárása kapcsán létrejövő képeskönyv elkészítésére. A feladat egyáltalán nem állt messze tőlem, hiszen a Városunkért Alapítvány elnökeként a régmúlt idők képi anyagának feltárását már elkezdtem és ez által jelentős mennyiségű, városunk életét bemutató képanyag gyűlt össze. Terveztem továbbá a helyi lakosok megkeresését és velük interjúk készítését. Sajnos a 2020. tavaszán megkezdett munkát nagymértékben akadályozta a pandémiás időszak. Mivel jórészt idősebb helyi lakosokat kellett felkeresnem - akik a veszélyeztetett korcsoporthoz tartoztak - így a velük való kontaktust későbbre kellett halasztanom, amit mára sikerült pótolnom.

A régi időkben közösségi szerepet vállaló emberek nagyon szívesen mesélték el élményeiket, mutatták be a régi Tompa életét, a szokásokat, mesélték el azt, hogyan lett az egykori Tompa pusztából a mai kisváros. Milyen élet zajlott itt, hogyan teltek a munkás hétköznapok és hogyan az ünnepnapok, a szórakozások.

A könyv anyagának gyűjtése során megkerestem nyugdíjas tanítókat, az egykori művelődési ház, óvoda és bölcsőde, diákotthon vezetőjét, a régi idők fényképészét, a sportélet egykor aktív tagjait, illetve minden olyan személyt, aki a helyi életről szívesen mesélt. Tompa jellemzően magyar lakta település, de igen nagy számban éltek itt bunyevácok is. A bunyevác nemzetiség ma is hűen ápolja kultúráját, néptánccsoportot alapítottak és tájházat rendeztek be. Büszkék kultúrájukra szívesen meséltek róla. Felkerestem a település egykori tanácselnökét, majd polgármesterét, aki közel négy évtizeden keresztül vett részt a település irányításában. Nevéhez fűződik Tompa várossá nyilvánítása. A négy évtized munkájáról, a nehézségekről és a szépségekről szívesen mesélt. Nagy előrelépés volt Tompa fejlődésében a határátkelő megnyitása. Ezzel kapcsolatban megkerestem azokat a kezdetek óta ott dolgozó, majd vezető tisztséget betöltő dolgozókat, akiktől képeket és információs anyagot kaptam. De az egykor jellemző foglalkoztatók (téeszek, KTSZ) munkásai is megszólalnak majd a könyvben. A településen jelen lévő egyházakról is anyag készült. Így a katolikus, a baptista egyház és a Golgota Keresztény Gyülekezet története is bemutatásra kerül, plébánosaik és gyülekezeti vezetőjük segítségével. Természetesen a mai idők emberei is szót kapnak. Intézményvezetők, civil szervezetek mutatkoznak be, illetve ismertetik meg mindennapjaikat, céljaikat Több olyan helyi lakos is szerepel az anyagban, akik valamiben nagyot alkottak. Így a sport, a művészetek képviselői. A helyi értékek is teret kaptak az anyaggyűjtés során, legyen az épített vagy természeti örökség.

Összességében a gyűjtőmunka során pozitív tapasztalataim voltak. Több embert megmozgatott és szívesen segítettek, fontosnak tartották ezen információk átadását és továbbvitelét. Mondhatni az összegyűjtött anyag egy közösségi munka eredménye. A gyűjtőmunka mondhatni elkészült, így a könyv összeállítása, tördelése a következő feladat.

Tompa, 2021. május 26.

Hornyákné Sivók Ildikó