A helyi szellemi, kulturális örökség feltárása

Beszámoló

A helyi szellemi, kulturális örökség feltárása

2020. tavaszán kaptam a felkérést a helyi szellemi, kulturális örökség feltárása kapcsán létrejövő képeskönyv elkészítésére. A feladat egyáltalán nem állt messze tőlem, hiszen a Városunkért Alapítvány elnökeként a régmúlt idők képi anyagának feltárását már elkezdtem és ez által jelentős mennyiségű, városunk életét bemutató képanyag gyűlt össze. Terveztem továbbá a helyi lakosok megkeresését és velük interjúk készítését. Sajnos a 2020. tavaszán megkezdett munkát nagymértékben akadályozta a pandémiás időszak. Mivel jórészt idősebb helyi lakosokat kellett felkeresnem - akik a veszélyeztetett korcsoporthoz tartoztak - így a velük való kontaktust későbbre kellett halasztanom, amit mára sikerült pótolnom.

A régi időkben közösségi szerepet vállaló emberek nagyon szívesen mesélték el élményeiket, mutatták be a régi Tompa életét, a szokásokat, mesélték el azt, hogyan lett az egykori Tompa pusztából a mai kisváros. Milyen élet zajlott itt, hogyan teltek a munkás hétköznapok és hogyan az ünnepnapok, a szórakozások.

A könyv anyagának gyűjtése során megkerestem nyugdíjas tanítókat, az egykori művelődési ház, óvoda és bölcsőde, diákotthon vezetőjét, a régi idők fényképészét, a sportélet egykor aktív tagjait, illetve minden olyan személyt, aki a helyi életről szívesen mesélt. Tompa jellemzően magyar lakta település, de igen nagy számban éltek itt bunyevácok is. A bunyevác nemzetiség ma is hűen ápolja kultúráját, néptánccsoportot alapítottak és tájházat rendeztek be. Büszkék kultúrájukra szívesen meséltek róla. Felkerestem a település egykori tanácselnökét, majd polgármesterét, aki közel négy évtizeden keresztül vett részt a település irányításában. Nevéhez fűződik Tompa várossá nyilvánítása. A négy évtized munkájáról, a nehézségekről és a szépségekről szívesen mesélt. Nagy előrelépés volt Tompa fejlődésében a határátkelő megnyitása. Ezzel kapcsolatban megkerestem azokat a kezdetek óta ott dolgozó, majd vezető tisztséget betöltő dolgozókat, akiktől képeket és információs anyagot kaptam. De az egykor jellemző foglalkoztatók (téeszek, KTSZ) munkásai is megszólalnak majd a könyvben. A településen jelen lévő egyházakról is anyag készült. Így a katolikus, a baptista egyház és a Golgota Keresztény Gyülekezet története is bemutatásra kerül, plébánosaik és gyülekezeti vezetőjük segítségével. Természetesen a mai idők emberei is szót kapnak. Intézményvezetők, civil szervezetek mutatkoznak be, illetve ismertetik meg mindennapjaikat, céljaikat Több olyan helyi lakos is szerepel az anyagban, akik valamiben nagyot alkottak. Így a sport, a művészetek képviselői. A helyi értékek is teret kaptak az anyaggyűjtés során, legyen az épített vagy természeti örökség.

Összességében a gyűjtőmunka során pozitív tapasztalataim voltak. Több embert megmozgatott és szívesen segítettek, fontosnak tartották ezen információk átadását és továbbvitelét. Mondhatni az összegyűjtött anyag egy közösségi munka eredménye. A gyűjtőmunka mondhatni elkészült, így a könyv összeállítása, tördelése a következő feladat.

Tompa, 2021. május 26.

Hornyákné Sivók Ildikó