Az Országgyűlés 2017. évben módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt (ásott vagy fúrt kút), ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.
Az Országgyűlés honlapján már olvasható a T/2823. számú törvényjavaslat, mely szerint ez a határidő módosulna 2020. december 31. napjára.
Jelenlegi törvényi szabályozás szerint vízjogi engedély a kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyt kell kérni.
- 1992. február 15. napjáig létesített kutaknál: üzemeltetési engedély kell
- 1992. február 15. napja után létesített kutaknál: fennmaradási engedély kell
A vízkivételt biztosító kutak utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet alapján a jegyző adja ki az engedélyt, ha az alábbi összes feltétel teljesül:
- a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet,
- 500 m3/év vízigénybevétel alatti,
- a kút épülettel rendelkező ingatlanon van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak,
- magánszemély a kérelmező,
- a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja,
- a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!
Háztartási igény: a magánszemély részéről merülhet fel, a saját háztartásban jelentkező igények ellátására, mely főként az alábbi tevékenységekre terjed ki: jellemzően az ingatlanhoz tartozó kiskert, gyepterület locsolása, az építmények és az ingóságok időszakos tisztítása, karbantartása a nem gazdasági célból termesztett növények öntözése, nem gazdasági célból tartott állatok itatása és ellátása.
Házi ivóvíz igény: a háztartási igény kiemelt esete, itt kötelezően vizsgálni kell az ivóvíz minőségét.
Gazdasági célú vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.
Az üzemeltetési vagy fennmaradási engedély akkor is be kell szerezni, ha az ügyfél úgy nyilatkozik, hogy a kutat nem használja, kivéve, ha kérelmet nyújt be a kút megszüntetése iránt!
A kutak engedélyezése hatósági ügy, mely az ügyfél kérelmére indul.
Az ügyfél a kút fennmaradásának engedélyezése iránti kérelmét, hiánypótlását és nyilatkozatát csak írásban terjeszthet elő. Az írásbeli előterjesztés történhet papír alapon és elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül.
A kérelem letölthető a kapcsolódó dokumentumok között!
A fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt szakterületi tervezői jogosultsággal rendelkező szakértővel tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet szerint.
Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól, de az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése szerinti általános tételű illetéket, 3000.-Ft-ot kell fizetni a kérelmezőnek.
A kérelem részeként a kérelmezőnek igazolni kell a közmű kezelője hozzájárulásának meglétét abban az esetben, ha a kút közművet érint, továbbá az ingatlan tulajdonos írásbeli hozzájárulásának meglétét abban az esetben, ha a kúttal érintett ingatlan, nem a kutat létesítő kérelmező tulajdona. Az ügyfél a fenti hozzájárulásokat csak eredetben vagy hiteles elektronikus másolatban nyújthatja be.
Aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási vagy üzemeltetési engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság nem az önkormányzat hanem a központi költségvetés bevétele.
1992. február 15. napjáig létesült egy ingatlan határán belül ásott kút megépítéséhez, átalakításához csak akkor nem szükséges szükséges vízjogi létesítési engedély, ha:
- annak mélysége az első vízadó réteg követő záróréteget nem haladja meg
- élővíz folyás, csatorna vagy állóvíz medrétől legalább húsz méter, és a környezetükre szennyező hatású építményektől (pl. istálló, ól) egyéb kutaktól, épületektől és a telek határaitól pedig az erre vonatkozó építési előírásoknak meghatározott távolságra van
- a víz kiemelése kézi erővel vagy olyan gépi erővel történik, amelynek teljesítőképessége nem haladja meg a háztartás (háztáji gazdaság) indokolt vízszükségletének kielégítéséhez szükséges mértéket.
1992. február 15. napjáig létesült egy ingatlan határán belül fúrt kút megépítéséhez, átalakításához csak akkor nem szükséges szükséges vízjogi létesítési engedély, ha:
- 10 méternél sekélyebb, illetve kézi kiemelésű vagy 1,5 LE alatti teljesítményű szivattyúval működtetett, kizárólag háztartási célokra használatos kutakra.
A kérelem benyújtásához a mellékelt adatlapokat szíveskedjenek használni.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK:
Kérelem a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz.
Kérelem a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz.
Kérelem a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi megszüntetési engedélyezési eljáráshoz.
Jezsekné Kovács Szilvia
jegyző
